Mentális (lelki-szellemi) síkon

• Lelki feszültség, rohanó élettempó
• Test és lélek harmonikus kapcsolatának hiánya valóságtól elzárkózó idealizmus vagy ennek az ellentéte, a lélektelen anyagiasság
• A szellemi élet elfojtása, lelki gyakorlatok hiánya
• Az egyéniség és az alkotókészség elfojtása

Buddha szerint meg kell találni azt a pontot, ahol az egyensúly fenntartható. Egyik megállapítást sem szabad nélkülözni, sem túlzásba vinni. Úgy éljük az életünket, mintha egy hangszeren mi lennénk a húrok... tartsuk szem előtt, hogy a hangszer nem szólal meg, emennyiben túl laza a húr, ha pedig az túl feszes, az elpattan.
Ha nem eszünk húst, akkor sok tápanyagot nem tudunk bevinni a szervezetünkbe amit nem tudunk csak zöldekkel potólni (betegek lehetünk), ezzel ellentétben, ha túl sokat fogyasztunk belőle sok járulékos betegséggel számolhatunk.

Amennyiben inerszegény környezetben élünk úgy az érzékszerveink eltompulnak, a felfogásunk lassul stb. míg ha ezzel szemben sok ingerülethez jutunk, azt a szervezetünk, az agyunk, a testünk a lelkünk nem találja meg a megnyugvást így a fellépő stressz miatt taszítjuk betegségbe a testünket.
Mindenre ez vonatkozik, lehet az tanulás testedzés, étkezés stb. főleg az élvezeti cikkek fogyasztásával kapcsolatban legyünk mértéktartóak, és tudjunk nemet monddani ha szükséges.

Figyeljünk mindig oda testünk rezgéseire, az összhangra, az egyensúlyra és azt próbáljuk meg fenntartani.