Babilon

Akik hisznek bennem, az én nevemben ördögöket űznek ki,
betegre teszik rá a kezüket,
és azok meggyógyulnak.

 


Babilon, a sátán azaz az ellenség városa!

Sokan a vállukat ránthatják, hogy persze a Bábeli torony, igen, ki ne tudná, hallottam róla és akkor mi van? Ésaiás könyvében olvashatjuk a Babiloni Birodalom szerepét és történelmi jelentőségét, majd pedig a pusztulását.
Fontosnak tartom az előzményeket néhány mondatban bemutatni azoknak, akik nem ismerik, vagy csak felületesen olvasták el a bibliát és ismerik Babilon történetét.
De talán kezdjük Babilonnal...

A Babilon elnevezés egy régi település neveként ismert, amely az első mindenki által támogatott és megvalósított Isten elleni lázadás városa volt. Főistenségük Marduk volt. Sokan úgy emlékeznek, hogy ez volt nyelvek összezavarodásának a városa, tornya és annak a helye.
A városlakók itt egyesítették erejüket, hogy egy hatalmas tornyot építsenek ha az Isten megint özönvizet hozna a földre. A cél az volt, hogy a torony mérete túlmutasson bármekkora árvízen, és azt ne tudja elsodorni. Ebben a formában szerintük kicselezhették volna Isten ítéletét.

Babilon az Eufrátesz partján épült, a mai Irak területén, Bagdad alatt. A babilóniaiak a saját nyelvükön „Babilonnak” „az Isten kapujának” nevezték .
A Babiloni nagytorony a jelenlegi becslések szerint minimum 100 méter magas lehetett… ez persze csak becslés (ma a föld legmagasabb épülete Dubajban van 828 méter magas).

A történelem folyamán Bábel, vagyis Babilon már többször is elpusztult. Idővel a várost ismételten újraépítették (Nabukodonozor) az előző tornyot is, majd még több torony is épült ezen idő alatt.
Babilonra a szűk utcák és ablaktalan házak voltak jellemzőek.
Babilon istenének – Marduknak – a hat lépcsős, majd száz méter magas templomtornya fontos tájékozódási pont volt az utazók számára. A másik jellegzetessége az volt, hogy az egész várost hegyesszögű derékszög metszetű, mintegy 18 m magas agyagtégla falak vették körül, amelyek a tágas síkságon már a távolból felismerhetőek voltak. Miután a vándor egy széles árkon, majd a fal valamelyik kapuján átjutott, a kettős erődítményfal belső falát pillanthatta meg. Ezek az erődfalak a folyó mindkét partjára merőleges irányban épültek, egy-egy téglalapot alkotva.
Az Eufrátesz keresztülfolyik a városon, két különböző részre osztva azt.


Északon a falakon belül a király 18 m magas, agyagtéglákból épített alapokon álló nyári palotája állt. A folyó mentén haladó utat felvonulási útnak nevezték
és az egyik városkapuhoz, pontosan az Istár-kapuhoz vezetett.



Elérhetőség:
Tel: 06/30 209-6000