5. Infernális (pokoli, alvilági) gonoszság, gyors fizikai leromlás, megváltozott arcszerkezet és/vagy hang, koraérett vagy hirtelen javult nyelvhasználat és gondolatvilág, paranormális jelenségek: tárgyak távolról mozgatása (telechinezis), gondolatátvitel (telepatia), erős pszichológiai kényszerítő erő, levitáció stb.
A Katekizmus 1673. pontja így tanít az exorcizmusról:
Amikor az Egyház nyilvánosan és hatalma teljével Jézus Krisztus nevében kéri, hogy egy személy vagy egy tárgy védelmet élvezzen a gonosz erőivel szemben, és hatása alól mentesüljön, akkor exorcizmusról van szó.
Az exorcizmus egyszerű formában jelen van a keresztelés szertartásában.
Az ünnepélyes exorcizmus tehát az, amit a Ritualéban találunk a De exorcismis stb. cím alatt. Az egyszerű exorcizmus, mint a Katekizmus-idézet említi, szerepel a keresztelési szertartásban, éspedig a keresztelés előtt; de szerepel már a katekumenátusban is, sőt több további szentelmény elemeként is előfordul (vízszentelés, sószentelés).
Az exorcisták egyházi rendje, amelyet VI. Pál pápa eltörölt, - valamikor a keresztelendők előkészítésében végzett szolgálatot, - de már nagyon régóta nem volt önálló funkciója.
Az ünnepélyes exorcizmus 1998-ban megjelent új kiadását Don Gabriele Amorth római exorcista hatástalannak tartja. „Olyan fegyvert adtak a kezünkbe, amely nincs megtöltve” – nyilatkozta. „Képtelenségnek tartom, hogy az Egyház hivatalos imája, amelyet Jézus Krisztus nevében illetékes személy végez, teljesen hatástalan legyen; ez nem fér össze hitemmel.”
Mindazonáltal el kell fogadnunk Amorth atyától, mint gyakorló szakembertől, hogy az új szöveg kevésbé hatékony, mint a régi. Hiba volt, hogy a rítus átdolgozása során nem vették figyelembe az exorcisták tapasztalatait. |
