le rá. A szolgálatkészség célt ad a látomásnak, megnyitja az utat a szeretetnek. Hogyan fejezhetné ki magát a szeretet, másképpen, ha nem azokon át áramlik, akik az életet kifejezésre hozzák? Mikor a szeretet a tudaton át áramlik, akkor az egész szervezet válaszol, és lelkesíti a test minden sejtjét. Akkor a test összhangban lesz, a lélek sugárzó, és a gondolkodás felvilágosult. A gondolkodás éles, élénk, ragyogó és biztos lesz, a szó igenlő, igaz és felépítő lesz a test megújul, megtisztul és lelkesedik, nehézségek megoldódnak és minden dolog visszajut a helyes arányába. A tudatra ébredés az én által kifejezésre jut és akkor az én továbbá nem képes az embert lekötözni.

A szeretet mások iránt az, ami a Szellem éléskamráját kinyitja. ‘Hajlandó vagyok szolgálni,’ ez a varázsszó, ami Isten határtalan bőségét felszabadítja mindenki részére, és ami a lelket a beteljesülésére vezeti.

Az a tudat, hogy az Isten gyermekei vagyunk, minden beteljesülést magába foglal, a szolgaság tudata csak hiányt okoz. Látni fogjuk, hogy mindent, amit szívünk óhajt, az Atya beteljesít, mihelyt ti gyermekeiként viselkedtek. Akkor látjuk, hogy Isten gyermekei szabadok.

A tudat, amely az igazi szellemi síkon dolgozik, a formát alapozó eszmény kifejezésével megmagyaráz minden alakot. Ezzel kinyilatkozik a forma nagy benső jelentősége, akkor nincsen titokzatosság és tehát nincsen tovább csoda. Ez az átmenet egy alacsonyabb tudatból egy magasabbra, a Krisztus tudat elfogadását jelenti, ahol minden szépség összhang és tökéletesség.
Ez az élet természetes módja, így lát Isten bennünket élni és erről adott Jézus itt a földön egy olyan szép példát.

A másik életmód önző, nem természetes és nehéz. Mikor mi megértjük, akkor olyan könnyű egyszerű és olyan természetes úgy élni, mint a Krisztus. Akkor beléptünk a krisztusi tudatba.