Félelemérzet
Félelemérzet esetén három különböző állapotot lehet megkülönböztetni. A rendszeresen visszatérő, sokáig megmaradó félelemérzetet, félelem neurózisnak, az alkalmanként fellépő, szívdobogással és izzadással járó esetet pánikrohamnak nevezik. A harmadik típust fóbiának hívják, mely egy konkrét helyzetben fellépő, megalapozatlan félelemérzetet jelent, a magasban fellépő félelem az akrofóbia, a bezárt helységben fellépő a klausztrofóbia. |
Becslések szerint a lakosság 2-3 százalékában jelentkezik a visszatérő félelemérzet, nőknél kétszer olyan gyakran, mint férfiaknál. A félelemérzet -a fóbiák kivételével- váratlanul jelentkezik, gyakran a kiváltó ok fel sem ismerhető. Hirtelen lép fel a kellemetlen érzés, mindenen eluralkodik és logikus érvekkel alig befolyásolható. A következő tünetekkel írható le: szorongás, "gombóc" érzet a torokban, szívdobogás, szapora pulzus, nyomásérzet a mellkason, nyugtalanság, reszketés, végtag- és arcbizsergés, szédülés, émelygés, hányás, izzadás, nyirkos kéz, hangulatvesztés, nyelési nehézségek, vizelési inger, hasmenés, alvási zavarok.
|
Nem befolyásolható, krónikus félelemérzetnél depresszió fejlődhet ki, mely felerősíti a félelemérzetet. A krónikus félelem alkohol-, nikotin, drog- és gyógyszer függéshez vezethet. Nagyon súlyos esetben öngyilkosság gondolata is felmerülhet.
Normál esetben a félelem természetes reakció az élet veszélyes helyzeteiben. A félelem "figyelem, veszély!" tudatállapotot és bölcs védekező reflexet jelez. Amennyiben ez a félelemérzet e normál határokat meghaladja, betegségről lehet szó. A következő tényezők vezethetnek betegséghez:
kimerültség testi és lelki stressz helyzetektől,
haláleset a családban vagy a baráti körben,
a munkahelyi biztonság féltése,
változások egy új életszakaszban (nyugdíjaskor, változó kor),
negatív élmények (klausztrofóbia liftben szorulás utcán, félelem a sötét utcán megerőszakolás után),
pszihés betegségek (depresszió, skizofrénia).
Javallat:
Beszéljen egy bizalmi emberrel a problémáról!
Hagyja el a házat és keressen fel egy barátot vagy egy helyet, ahol eddig mindig jól és biztonságban érezte magát!
Menjen moziba vagy étterembe!
Tervezzen valamit, ami örömet okoz (érdekes hétvége, elkövetkező ünnep)!
Feküdjön le időben és aludjon eleget! Néha könnyű altató is segíthet. Másnap gyakran jobban néz ki az ember.
Természetes alapú, félelemérzetet- csökknető szert vegyen be. Erősebb félelem oldására receptköteles gyógyszerek állnak rendelkezésre. |
A félelemérzet kialakulása megelőzhető, ha az illető gyakran egy bizalmas személlyel beszélget az érzéseiről, szükségleteiről és vágyairól. Ha félelmet kiváltó helyzet lép fel, akkor beszéljen valakivel róla, ne "nyelje" le a félelmét. Egy újabb félelemérzet kialakulását megelőzendő kérdőív segítségül szolgálhat:
Mi váltotta ki utoljára a félelmet?
Mire gondoltam és mit csináltam közvetlenül a félelemérzet kialakulása előtt?
Mivel tudnám megszakítani a kezdődő félelemérzetet?
Orvosi segítség:
Testi vizsgálattal és a problémáról való elbeszélgetéssel az orvos megpróbálja kideríteni a betegség okát. Enyhébb esetben könnyű nyugtatót rendel, súlyosabb esetben pszichológus vagy pszichiáter segítsége is igénybe vehető. Bizonyos körülmények között gyógyszeres kezelést alkalmaz. |
Felhívnám figyelmét, hogy soha ne Ön döntse el milyen betegsége van! Forduljon orvoshoz, az ő feladata elvégezni / tetni / a különböző vizsgálatokat mellyekkel felállítható a diagnózis és kezelés! |
|
|
