Legfőbb tanításait a „négy nemes igazság” foglalja össze:
1. az emberi élet lényegében szenvedéssel teli (dukkha);
2. e szenvedés oka az emberi önzés és vágyakozás; (tanha)
3. van egy út, amellyel megszabadulhatunk az önzéstől és vágyakozástól; (nirvána)
4. a megszabaduláshoz az ún. „nemes nyolcrétű ösvény” vezet: helyes felismerés, a helyes szemlélet, a helyes gondolkodás, a helyes beszéd, a helyes cselekvés, a helyes életmód, a helyes törekvés, a helyes vizsgálódás, a helyes elmélyedés. (magga)
Buddha szerint egy élőlény hatféle létformát ölthet: lehet isten (déva), félisten (aszura), ember, szellem (preta), állat (tirjagjóni) és démon (naraka). A megvilágosodás eléréséhez az emberi létformát tartotta a legjobbnak.
A testi halállal a test feloszlik, a nem megvilágosodott tudat pedig a karma törvényének megfelelően újra testet ölt.
Az ember nem ismeri eredeti természetét, ezért tudatát énjének illúziója, illetve a vonzódás és az ellenszenv kettőssége uralja, így mindenféle vágyak kötik emberekhez, dolgokhoz és magához a léthez. A vágyak nem elégülnek ki, vagy ütköznek mások vágyaival, ezért az ember szenvedést okoz, és maga is szenved. A karma a tetteit megjutalmazza vagy megtorolja, és újra meg újra testi létbe kényszeríti (reinkarnáció).
A cél a tudatállapot megváltozása, a megvilágosodás ( szamádhi ), a vágyak "kialvásának" ( nirvána ) elérése vagy megvalósítása. Aki megvilágosodik, megszabadulhat "az ellentétek világának" illúzióitól (jó és rossz, igaz és hamis, szeretet és gyűlölet stb.), a karma megtorló és jutalmazó törvényétől, s ezáltal a szenvedésteli újraszületések forgatagától.
A szabadulást kereső magáévá teszi a Nemes Nyolcas Ösvény alapvető erkölcsi követelményeit (ne ölj, lopj, hazudj, részegeskedj, erkölcstelenkedj), és az adott irányzatban használt meditációs technikákat gyakorolja.
