megtartotta az egy életet, Isten életét.
Ebből jött létre a növények világa, Isten azután következő magasabb szintre emelte a teremtést. A Növényi világban is minden részecske tartalmazza ezt az életet, aminek egy részét az ásványi anyagból felszívta, majd felnagyította és elszaporította, úgy hogy egy lépéssel közelebb áll az Isten országához. Az helyet készít az állatok birodalmának, élelemmel látja el nagy részüket, ez a következő lépés, Isten kifejezési módjának. Az állatnak minden része ismét az egy életet tartalmazza, miből egy részt át vett a növényvilágból, miután az megsokasodott a földön, úgy hogy az ismét megint egy lépéssel közelebb áll az Isten országához. Ez helyet ad az emberek világának. Isten azután következő kifejezésének. Az emberek világa, amelynek minden része az egy életet tartalmazza, ennek az életnek egy részét a föld, a víz, a levegő, a növények, és az állatok világából vette át, miközben egy lépéssel közelebb áll Isten országához. Helyet készít annak a világnak, ami a legmagasabb kifejezés az ember által.
Mikor az ember elérte ezt a világot, arra a pontra ért ahol belátja, hogy miden az Egy forrásból ered, hogy minden az Egy életet, Isten életét tartalmazza és akkor „irányító” lett minden anyagi dolog fölött.
De nem kell neki azon a ponton állva maradni, mert Isten a saját képmására teremtette az embert, így a fejlődés nem állhat meg. Mikor oda ér, látni fogja, hogy új világok várnak felderítésre. Akkor ahhoz a belátáshoz jutunk, hogy minden űr, a világmindenség ezt az egy életet, Isten életét tartalmazza, hogy minden ebből az egy forrásból vagy lényegből ered. Akkor minden lényeg viszonylagos, vagy egymással kapcsolatban van.
Az embernek meg kell tanulnia, hogy Isten benne lakik és nem csak őbenne, hanem minden dologban körülötte, minden kőben, minden fában, minden növényben, minden virágban és minden teremtett dologban, hogy még a levegőben is Isten van amit ő belélegzik, a vízben amit iszik, hogy Isten a lényege minden dolognak.
Minden lélegzettel éppen úgy Istent szívja be, mint a levegőt, minden étkezésnél éppen annyira Istent veszi magához, mint eledelt.
Az Isteni erő bennünk csak akkor képes egy igaz vágyat beteljesíteni, mikor szilárdan van beültetve az emberi lélekbe.
Ne várjátok, hogy a kövekre szórt magvak kikelnek, bár van erre is példa, de jobb azt a földet előtte beszántani, az ugartól megtisztítani, és abba vetni el az új magot, mely, ha kikel és szárba szökken, csodákat hoz az életetekbe.