magatokat elrejteni.

A gondolat kisugárzása folyton lenyomatokat hagy a testünkön és azokat mindenki látja. Az Isteni DNS szaporításával, egyre jobban eljut Istenhez a gondolatotok, és már a szavakat sem kell kimondani. a gondolat kisugárzását lassanként belátjátok majd illetve annak létezését, amely éppen olyan valódi, mint a külső világé. A földön járhattok, és ugyanakkor Istennel társaloghattok, és minél többet teszitek azt, annál kevésbé fogjátok látni a határt az Egyetemes élet és az egyéni létezés között. Mikor az ember felébredt a tudatából egy szövetséget köt Istennel, akkor az elválasztás Isten és ember kőzött eltűnik. Mikor elérte ezt a pontot, akkor meg fogja érteni, mire célzott Jézus a szavakkal: ‘Az Atya és én egy vagyunk.’

Vannak kevesen a földön, kik a lelkeket, az abban végbemenő változásokat, az élet okozta lenyomatokat látják meg bennetek. Ezt is próbáljátok elrejteni, amit általában mindannyitok elrejt mások elől. Mondhatnátok, miért lenne jó, ha láthatnánk, embertársaink lelkét, amit el akar rejteni. Én azt mondom nektek, ha „tiszta” lélekkel rendelkezik valaki, nincs mit rejtegetnie. Az igaz embernek, nincs szüksége titkokra, és ne feledjétek, semmit sem tudtok Isten elől elrejteni.

A tudatlan ember a testét egy eszköznek tartja, hogy azzal mindenféle gyönyöröket éljen át, de egyszer eljön az idő, mikor éppen az érzékei minden fájdalmat okoznak, amit csak elviselni képes. Amit nem bölcsességgel tanul, azt a kárán és szégyenén kell, hogy tapasztalja és folyton visszatérő tapasztalatok után képtelen lesz tagadni, hogy a bölcsesség mégis csak a legjobb út. Az eszetekhez bölcsességet kell szerezni.