A buddhizmus
A buddhizmus alapítója történelmi személy volt, Gautáma Sziddhártha herceg (i. e. 560-480), aki a Buddha (Megvilágosodott) melléknevet vette fel (buddhizmus = a Megvilágosodás Tana). Tanítása mögött az élete áll, hercegként élveteg életmódban nőtt fel, és sokkszerűen találkozott az élet szenvedés teli oldalával.
Huszonkilenc évesen családját, feleségét (Jasodará-t) és csecsemő fiát (Ráhula-t) elhagyva az igazság keresésének szentelte életét.
Ekkor pedig a másik végletbe esve aszkéta lett, majdnem belehalt az önsanyargatásba. E két végletből kijózanodva lépett rá az "Arany Középútra".
Végül az emberi létezés nagy kérdéseivel viaskodva a Bódhifa alatt meditálva rátalált a megoldásra, és buddhává, vagyis „megvilágosodottá” vált. Ekkor harmincöt éves volt. Megvilágosodva vándortanító lett, szerzetesrendet szervezett, illetve saját filozófiai és meditációs rendszerét tanította kb. 40 éven át. Életének hátralévő idejében Észak-Indiát bejárva terjesztette életfilozófiáját, és haláláig ezrek váltak a követőivé.
A buddhista misszió módszertana szerint a keresőnek "nem kell hinni semmiben", előbb legyen saját tapasztalata (meditáljon), és ha tapasztalata igazolja a buddhista tanítást, akkor higgyen Buddhának.
A buddhizmus nemzetközi- vagy világvallás. Gyakorlóinak a száma világszerte kb. 350 millió, Magyarországon néhány ezer fő kb. tucatnyi buddhista közösségben. Buddha tanítását a tanítványai memorizálták, és kb. 4 évszázaddal később írták le.
Amit talán sokat nem tudnak, hogy
Buddha idejében az emberek kegyetlenül bántak az állatokkal (elefántokkal, kecskékkel stb.). Nem hogy nem tiszteltél őket, de kínozták is azokat. Nem lehet véletlen, az, amikor Buddha úgy tanította "okosan", hogy ha bántod az állatot, akkor a lelked a következő életedben azzá fog leszületni a földre és veled is imígyen bánnak majd, így megállítva a további állatkínzásokat az országban.
