Moxibuszció!
(az égetéses gyógymód) |
Sokan csodálkoznak, mások hitetlenkednek, s vannak akik elfogadják ...
Egy 3000 éves teknőcpáncélon talált feljegyzések szerint létezik egy bizonyos növény, mely gyógyítás céljából, égetéses módszerrel alkalmazva csodákat képes művelni. A moxázásnak nevezett módszer még az ehhez nagyon értő kínaiak szerint is a legrégebbi egészségmegőrző praktika.
Moxibuszció
Az akupunktúra kínai neve Zhen Jiu - Zhen a tűszúrást, Jiu az égetést jelenti. Az égetéses gyógyítás, közismert néven moxibuszció, szerves része az akupunktúrás kezelésnek. A kezelés során az akupunktúrás pontok felett gyógynövényeket égetünk. Hatására a pontok "kinyílnak" és a meleg bediffundál a szövetek közé, kiűzi a hideget, szelet és nedvességet. Az elméleti ismeretek alapján érthető, hogy olyan állapotokban használjuk, amikor yang, azaz meleg hiány van a szervezetben, ebből adódik, hogy meleg túlsúly esetén, mint amilyenek pl. a lázas állapotok, vagy pl. egy akut gyulladás, alkalmazása tilos. |
|
|
Annak idején úgy alkalmazták ezt a gyógymódot, hogy a test meghatározott helyeire szárított moxafüvet helyeztek és a csupasz bőrön meggyújtották. Nagyon fájdalmas eljárás volt, a bőrön égési sebet okozott, heg maradt utána de csodálatos hatású volt. Ma már nem ilyen drasztikus módon történik "moxálás".
A yang hiányos emberek gyengék, sápadtak, fázékonyak, nehezükre esik a mozgás, szeretik a meleg ételt-italt. Sok alvás ellenére sem pihenik ki magukat. Nekik ajánlható a moxázás. A moxa kezelés nemcsak gyógyításra, hanem a betegségek megelőzésére is alkalmazható. A buddhista szerzetesek a lábszár külső oldalán, a térd alatt 4 ujjnyival elhelyezkedő pontot megégették és 40 napig nedvesen tartották. Így faluról falura járva nem fáradt el a lábuk. Az általános erőnlét fenntartására szogál a has és a hát bizonyos pontjainak időszakos, általában évszakkezdéskor történő moxázása. Kínában a déli tartományokba utazók utazás előtt 2-3 pontot kezeltek, s így kivédték, hogy maláriát vagy egyéb fertőzéseket kapjanak. |
 |
|
|
