|
A
STRESSZ!
Selye
János a stressz elmélet megalapozója
Maga a stressz fogalma a 30-as években
Selye János kutatói munkássága nyomán vált ismerté.
Selye azt vetette fel, hogy bizonyos
hatások, melyek az érzelmi, vegetatív életünkre
hatnak, nagyon komolyan és károsan befolyásolják
szerveinket, életünket. Selye kutatásai voltak az
elsők, melyek a pszihé és a test kapcsolatát kezdték
tudományosan vizsgálgatni.
Kutatásai alanyául patkányokat alkalmazott és a
különböző idegi, fizikai bántalmazások (stressz)
hatását vizsgálta az egyes szerveken. Hamar kiderült,
hogy szinte minden szerv komoly károsodást szenvedett,
mely károsodások egy ideig visszafordíthatóak voltak,
azonban egy idő után az egyén halálához vezettek. |
|
Ezek a szervek, szervrendszerek az alábbiak voltak:
szív és érrendszer, immunrendszer, mellékvese és
vesék, a tápcsatorna valamint a bőr és bőrfüggelékek.
A
stressz és az agresszió kölcsönösen serkentik egymást |
A tudományt régóta foglalkoztatja a stressz és az
agresszió kapcsolata. Régi megfigyelés, hogy a feszültség,
a stressz erőszakot szül, és ha valaki alaposan "felhergeli"
magát, nehezen tud csak lehiggadni.
A stressz és az agresszió közötti összefüggés vizsgálatára
a kutatók 53 hím patkányon végeztek összesen öt kísérletet,
melyek során először a hypothalamus nevű agyterület
agresszióért felelős részét ingerelték elektromosan.
Ennek hatására az állatokban nagy mennyiségű stresszhormon
- kortikoszteron - szabadult fel. Normál körülmények
között e hormon szintje csak akkor fokozódik kifejezettebben
a vérben, amikor a patkány egy potenciális ellenféllel
vagy egyéb súlyosan fenyegető jelenséggel szembesül.
|
A
stressz összeomláshoz vezethet |
A második kísérlet során stressz hormonokat
juttattak az állatok szervezetébe. Régóta ismert,
hogy a stresszhormonok egyebek közt elősegítik a test
felkészülését a menekülésre vagy támadásra. A második
kísérlet eredményei arra utalnak, hogy ugyanezek a
hormonok az agyi agresszióközpontot is ingerlik, ami
pszichésen is elősegíti a küzdelmet.
A kísérletben a kutatók eltávolították a patkányok
mellékveséit, melyek a kortikoszteron termelését végzik,
hogy a vizsgálat során csak a kívülről bejuttatott
hormon hatása érvényesüljön. Ezután kortikoszteron-injekciót
adtak az állatoknak. Perceken belül a hypothalamus
megfelelő területének ingerlésével kiváltottal megegyező
agresszív viselkedés jelentkezett a patkányoknál.
A kísérletek tehát a stressz hormonok
és az agresszióközpont közötti kölcsönös pozitív visszacsatolásra
világítottak rá. A stressz agressziót hoz létre, az
agresszió pedig fokozza a stressz hormonjainak a szintjét.
Ez magyarázatul szolgálhat arra, hogy egy nehéz munkanap
után miért viselkednek sokan gorombán a családjukkal,
és arra is, milyen mechanizmussal szül az erőszak erőszakot. |
|
 |
|
|
