2. A törvény lelki, és így kiterjed az értelemre, az akaratra és az érzelmekre, és a lélek minden más cselekvő erejére, valamint a szavakra, a cselekedetekre és a megnyilvánulásokra.

3. Isten több parancsolatban, más-más tekintetben, de egy és ugyanazon dolgot tiltja, vagy kívánja meg.

4. Ahol Isten megparancsol egy kötelességet, ott az azzal ellentétes bűnt tiltja, és ahol tilt egy bűnt, ott az azzal ellentétes kötelességet megparancsolja. Ebből következően, ahol Isten ad egy ígéretet, ott az azzal ellentétes fenyegetés is szerepel, és ahol fenyeget Isten, ott az azzal ellentétes ígéret is szerepel.

5. Amit Isten megtilt, azt nem szabad soha megtenni. Amit megparancsol, az mindig kötelességünk. Mégse kell minden egyes kötelességünket mindenkor gyakorolni.

6. Minden egyes bűnben vagy kötelességben Isten tiltja, vagy megparancsolja az összes ugyanolyan jellegű bűnt vagy kötelességet, beleértve okaikat, eszközeiket, alkalmaikat, látszatukat és az arra való ösztönzést.

7. Kötelesek vagyunk helyzetünknek megfelelően arra igyekezni, hogy mindazokat a dolgokat, amelyeket Isten nekünk megtiltott vagy megparancsolt, azokat másokkal is elkerültessük, vagy véghezvitessük, az ő helyzetükből fakadó kötelességeik szerint.

8.  Kötelesek vagyunk, helyzetünk és elhívásunk szerint, segítségére lenni másoknak a tőlük megparancsolt dolgokban, és őrizkedni attól, hogy részt vegyünk velük olyan dolgokban, amelyek számukra tiltva vannak.

A különböző egyházaknál (vallásokban), más és más a tízparancsolat, bár tartalmukat tekintve, ugyan arról a rendelkezésekről szólnak.