Jóga
A régi indiai filozófia része, testünk teljes körű ismeretén alapul, s a test, a lélek és a szellem közötti egyensúly elérésére törekszik. A bizonyos testrészekre irányuló összpontosítás egyrészt a különböző testtartási hibák, ízületi fájdalmak vagy belső szervek célzott gyógyítására szolgál, másrészt elősegíti a belső nyugalom és kiegyensúlyozottság megteremtését. A jóga (a szanszkritban az „akaratunk és Isten akaratának igaz összekötését” jelenti) elemei az asana (testhelyzet- és nyújtó-gyakorlatok), valamint a pranajamana (légzés- és meditáció-gyakorlatok). Számos változata terjedt el, legismertebb a hatha-jóga, amely a jógatanba való bekapcsolódásra is alkalmas. Az egyes változatok részben egy-egy tanítómester tanait követik; az ezoterikusan befolyásolt stílusok a menstruáló nők számára gyakran nem engedélyezik a gyakorlatok végzését. A jóga modern változatát power-jógának nevezik és már nem sok közös vonással rendelkezik az eredeti jógagondolattal, de az állóképesség fejlesztésében nagyon hatékony. A jóga gyakorlása által elért hatás rendkívül sokrétű. Egyrészt jobb testtartást eredményez, ezért a gyakorlatokat háttáji és ízületi panaszok esetén alkalmazzák… másrészt a nyugodt mozdulatok és a légzésgyakorlatok pozitív hatással vannak a szervek működésére és a vérnyomásra, aminek következtében emelkedik a vér oxigénszintje. (A gyakorlatok végzése csak szakértői irányítás mellett ajánlott.) Jógázás során edződik a test, emellett azonban el is lazul, ezért végzése alvási zavarok, fejfájás és pszichoszomatikus megbetegedések kezelésére is ajánlott.

Lábreflexzóna-masszázs
A reflexzónamasszázs elve, hogy a lábfejen és főként a talpon elhelyezkedő akupresszúra-pontokon keresztül stimulálhatóak és pozitívan befolyásolhatóak az ezekkel összeköttetésben álló szervek és testtájak. Főképpen a lábfejen található, nyomásra érzékeny pontok árulkodnak szervi rendellenességekről. A reflexzónamasszázs elsősorban a test öngyógyító erejét szolgáltatott aktiválni, de emellett lazító és élénkítő hatása is van.

Kneipp-kúra
A Sebastian Kneipp (1821-1897) allgäui pap által kifejlesztett fürdőkúra a hideg és meleg víz váltakozása által előidézett enyhe ingerek elvén alapul. A váltakozás serkenti az anyagcserét és élénkíti a vérkeringést. A Kneipp-kúra elemei közé tartoznak a könyök- és karöntetek, a nedves-meleg borogatások, valamint a meleg fürdők. A kúrához tartoznak fény- és levegőfürdők, továbbá a szabadban való mozgás. Gyógyteák fogyasztása és a kiegyensúlyozott étrend teszi teljessé a Kneipp-kúrát. Gyakran alkalmazzák kimerültség, feszes izmok és keringési zavarok esetén. Nem használható azonban szívproblémák és megbetegedések esetén.