Hivatalos exorcizmus-szöveget nem használhatjuk magánimaként. XIII. Leó pápa 1890-ben kiadott „kis exorcizmusát” minden hívőnek joga volt alkalmazni. Ezt az engedélyt azonban voltaképpen már az 1917-es kánonjogi kódex burkoltan visszavonta, a Hittani Kongregáció pedig 1985-ben kifejezetten kimondta, hogy a világi hívek már nem használhatják, sem egészben, sem részben.
A szentegyház szerint, a következő imát használhatja bár ki:
Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben; a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!” Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.
Ezt az imádságot a Katolikus Egyház nemcsak hogy nem tiltja, hanem kifejezetten ajánlja a világi hívek számára felsorolt könyörgések között.
Ha azonban mások füle hallatára olyan imát végzünk, amely parancsol a démonoknak, fönnáll az exorcizmus végzésének jogi szituációja.
Ezekből az előírásokból az is következik, hogy a világi hívek nem használhatják sem részben, sem teljes egészében azt a sátán és a lázadó angyalok elleni ördögűző imádságot, amely XIII. Leó pápa rendelkezéséből általános használatú lett.
Végezetül ugyanezen okból kérjük a püspököket, őrködjenek azon, hogy – nemcsak a tényleges megszállottság esetében, hanem minden olyan esetben is, amikor démoni befolyás látszik megnyilvánulni – ne vezethessenek összejöveteleket olyan személyek, akiknek nincsen erre szabályos felhatalmazásuk, ha ezek során valakinek a megszabadulásáért imádkoznak közvetlenül a démonokhoz fordulva és nevüket tudakolva. |
