Omega zsírsavak
Nem kell tengeri hal, ahhoz, hogy omega zsírsavakhoz jussunk!
Az omega-3 zsírsavak biokémiai háttere:
Az omega-3 zsírsavak neve annyit takar, hogy a zsírsav láncnak az utolsó szénatomjától számítva a 3. szénatomnál található az első kettős kötés, (az omega-6 zsírsavaknál pedig a 6.-tól, stb.). Mivel ezek a zsírsavak kettős kötésekben gazdagok, így többszörösen telítetlen zsírsavaknak is szokás nevezni őket. Minél több a kettős kötések száma, annál telítetlenebb a zsírsav. A telítetlen zsírsavakban gazdagabb étkezési zsírok szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotúak, szemben a telített zsírsavakban gazdagabbakkal. Ilyen telítetlen, azaz kettős kötéseket tartalmazó zsírsavakat létre tud hozni a szervezetünk, azonban a zsírsavlánc elejétől számítva a 9. szénatomtól távolabb nem tudunk kialakítani kettős kötést, mert hiányoznak ezek az enzimjeink. Az omega-3 zsírsavak közül az alfa-linolénsav (ALA) 18, az eikozapentaénsav 20 (EPA) a dokozahexaénsav 22 (DHA) szénatomot tartalmaz. Tehát mindegyik hosszabb 9 szénatomnál, a kettős kötések is elölről számolva a 9. szénatom után találhatóak, így nem tudjuk őket előállítani magunknak. Viszont ha legalább ALA-t már beviszünk a szervezetünkbe, tovább tudjuk alakítani az ALA-t EPA-vá, az EPA-t pedig DHA-vá. Amúgy a növekvő EPA és DHA szint a szervezetünkben visszagátolja az ALA továbbalakítását, így saját maguk termelődését gátolják. (Az emberben ilyenkor jogosan felmerülhet a kérdés, hogy lehet nem is véletlenül.)
A szervezetünkben az eddig ismert legfontosabb omega-3 zsírsavak: az alfa-linolénsav (ALA), az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA). Ezek közül is, az EPA és a DHA tartják számon úgy, mint a leghatékonyabb vegyületek a szív-és érrendszeri megbetegedések, mentális és látási problémák elkerülésében vagy épp terápiájában. Európában a napi ajánlott EPA/DHA bevitel 250mg egy átlag felnőtt számára. Ezt egy 17 dkg-os roston sült pontyszelet bőven fedezi is, de 33mg DHA+EPA-hoz már egy 2 nagyobb tojásból álló rántottából is hozzájuthatunk. Mivel az omega-3 zsírsavak e formái csak állati eredetű élelmiszerekből vihetőek be, elsősorban hallal és tojással. Mivel a kutatók szerint 250mg-ot kellene megennünk naponta belőle, nem is csoda, hogy kapszulák tömegei jelentek meg a piacon bőséges DHA és EPA forrást ígérve. A tudomány eddigi állása szerint ugyanis a növényi eredetű táplálékban is megtalálható alfa-linolénsav (ALA) nem olyan hatékony bioaktivitású molekula, mint az EPA vagy a DHA, és nagyon kis százaléka alakul át a szervezetben EPA vagy DHA-vá.
Egy 2009-es cikk például összefüggést talált az átlagnál magasabb vörösvérsejt ALA-tartalom, és a hirtelen szívmegállás bekövetkezésének nagyobb valószínűsége között, szívinfarktuson már átesett egyéneknél. Épp ezért ajánlatos nem túlzásba esni az omega-3 zsírsavak fogyasztásával sem.
Ez elsősorban növényi eredetű élelmiszerekben van nagy számban jelen, de állati eredetű termékek is tartalmazzák, úgymint tojás, tejzsír, húsok. Omega-3 zsírsavak tekintetében talán egyik legnemesebb magyar csemege, a dió közismert arról, hogy gazdag omega-3 zsírsav forrás. 10 dkg dióval már be is vittük a napi 1g ALA mennyiséget.
Ami az EPA/DHA vonalat érinti ott van a 2 tojásos rántotta, ami kb. 33g EPA/DHA-t tartalmaz. Tévhit az, hogy csak a tengeri halak tartalmaznak jelentős DHA mennyiséget, az viszont közös pont, hogy az édesvízi halak közül is a hidegebb környezeti viszonyokban (akárcsak a tengeri halaknál) nevelkedett halaknak magasabb a DHA tartalma.
