Drog
Ha elég nagyok az álmok
és a vágyak,
akkor a körülmények
nem számítanak...
 


Gyógynövények

Alkaloidok
Az alkaloid fogalma Messnertől származik. Olyan N-tartalmú növényi anyagok, amelyek bázikusak, sót képeznek a savakkal, és az emberi szervezetre erős, és jellegzetes fiziológiai hatást fejtenek ki. Hegnauer (1962-1986) kémiai és biokémiai szempontoktól függően az alkaloidokat három alcsoportba sorolja:

- aminosavakból keletkezett N-heterociklusos vegyületek.
- protoalakaloidok (aminosavakból létrejött nitrogént alifás láncban tartalmazó vegyületek).
- pszeudoalkaloidok (Nem aminosavakból keletkezett N-tartalmú növényi vegyületek
Alapszerkezetük szerinti csoportosításuk:
- Pirrilizidin (szenecionin)
- Tropán (atropin, szkopolamin, kokain)
- Izokinolin (papaverin, morfin, kodein)
- Indol (ergometrin, vinkrisztin, reszerpin, sztirhin)
- Purin (koffein, teobromin)

Glikozid tartalmú drogok
Eltérő kémiai felépítésű, és fiziológiai hatású vegyületek. Különböző anyagcsere úton keletkeznek. Egy vagy több cukormolekulából, és egy nem cukor jellegű molekulából (glikon) álló vegyületek.
Kémiai szerkezetük alapján különbözőek lehetnek.
Fenolos glikozidok: ezek jelentős része lúgos környezetben fejti ki hatását.
Főként húgyúti fertőzésekre (arbutin, szalicin).
Antraglikozidok( antranoidok-hashajtók).
stb…

Illóolajok
Nem egységesek, hanem különböző vegyületeknek, (nagyrészt terpéneknek, terpénszármazékoknak) az elegyeiből állnak. Az illóolaj elnevezés a gyakorlati technológiai eljárásra utal. Ezek vízgőzzel lepárolhatók, vízben nem, vagy nagyon rosszul oldódnak. Szobahőmérsékleten elpárolognak, jellegzetes intenzív szag- és ízvilág jellemzi őket.
Kémiailag sokféleség, viszont fizikailag egységes tulajdonság jellemzi őket:
- illékonyak
- illatosak
- zsírban, és vízben jól oldódnak
- vízgőz desztillációval, vagy préseléssel állíthatók elő
- nem homogének, nagyon sok komponensből tevődnek össze. Könnyen felszívódnak a nyálkahártyán keresztül, és gyorsan bekerülnek a véráramba.





Elérhetőség:
Tel: 06/30 209-6000