Érdemes tudni, hogy a görög klasszikus kor előtti kultúrák orvostudománya titokzatos, zárt tudomány volt. Önálló orvoslási hagyomány alakult ki Kínában, Indiában, Mezopotámiában és Amerikában. Ebben a korban még a görög orvoslás is mitikus, papi mesterségnek számított, egészen az i. e. VIII. századig, amikor a görögöknél a gyógyítás feladatát Aszklépiosz, az orvoslás istenének papjai végezték.
Görögországban beletartozott a általános testkultúrába. Alkalmazták sportolók edzésével kapcsolatosan, de gyógyító célzattal is. Itt testgyakorlatokkal, fürdőkkel, masszázzsal gyógyították a krónikus betegeket. Hippokratesz, Aszklépiosz, majd Galenus pontos adatokat írt már le a masszázs hatásairól.
Az európai múltban az antik hellén világban teljesedett ki a masszázs, ahol már nemcsak gyógyításra, frissítésre, hanem a sportolók felkészítésére is alkalmazták, és mindenféle porokat, keneteket használtak. Itt kiemelhető Herodikosz (ie. 482-347) neve, aki híres tornász és orvos volt, és akit az orvosi masszázs megteremtőjeként is tisztelhetünk. A görögök módszereit a rómaiak is átvették, a testedző masszázsokra a fürdőkben került sor. Később reumás betegeknél is alkalmazták, majd új módszerként a torna és a masszázs együttes használatát kísérletezték ki.
Hippokratész (ie. 460-377) az ókor legnagyobb orvosa, Herodikosz-tól tanulta a masszázs módszereit, és az Officina Medici c. munkájában ír a masszázs élettani hatásairól.
Hippokratész maga is alkalmazta a masszázst és szerinte minden orvosnak értenie kell hozzá. Azt tapasztalta, hogy eredményes a kezelés, izomrándulások és helyre igazított ficamok esetén. Krónikus betegeknek mozgást, gyógyfürdőt és masszázst javasolt. Ekkor még a mozgás, messze megelőzte fontosságban az egyéb kezeléseket.
A masszázs mozgásképessé tesz egy már megmerevedett izületet, tónust ad a szöveteknek, felpuhítja őket, megerősíti a gyenge izületet, a merevet pedig mozgékonnyá, hajlékonnyá varázsolja.
Hippokratész műveiben számos olyan leírásra bukkanhatunk, melyek egyértelműen bizonyítják, hogy igen fontosnak tartotta betegei lelki alkatának és állapotának megismerését. |