Masszázs

Nem arra törekszem,
hogy igazam legyen,
hanem arra,
hogy igazat mondjak.
 


Főoldal
Bemutatkozás
Szolgáltatásaim
Vendégkönyv
A masszázst papok végezték, és a test aktív és passzív tornájával (Tai Chi) kombinálták. Elsősorban izomzati, idegrendszeri és vérkeringési problémákat kezeltek vele. Innen ered az akupresszúra (ujjnyomásos pont masszázs) tudománya is, ami valójában az akupunktúra egyszerűsített változata.
Kong-fu-Ce feljegyzéseiből tudjuk, hogy masszőreiket hosszú éveken keresztül képezték, és ennek titkát őrizték.
A masszázs tehát a hagyományos kínai orvoslás része, filozófiai alapja a taoizmus. Az akupunktúrás pontokon keresztül harmonizálja a belső szervek közötti egyensúlyt.
Nagy hangsúlyt fektettek az egészség megőrzésére, életük része volt a testmozgás.
A kínaiak  a masszázs  távolhatását   is   ismerték.  Az  ókorban  a  masszázst  Japánban  piaci mesterségként vakok is végezték.  
A perzsák, babiloniak, az asszírok és más keleten élő ősi népek gyógykezelésként használták, de már a zsidó szentkönyvek is felhívják a figyelmet a masszázs alkalmazására.
Európában a masszázst az ókori Görögországban alkalmazták először, ahová az ismeretek Egyiptomból és Közép-keletről jutottak el. 

Érdemes tudni, hogy a görög klasszikus kor előtti kultúrák orvostudománya titokzatos, zárt tudomány volt. Önálló orvoslási hagyomány alakult ki Kínában, Indiában, Mezopotámiában és Amerikában. Ebben a korban még a görög orvoslás is mitikus, papi mesterségnek számított, egészen az i. e. VIII. századig, amikor a görögöknél a gyógyítás feladatát Aszklépiosz, az orvoslás istenének papjai végezték.
Görögországban   beletartozott   a   általános testkultúrába.   Alkalmazták   sportolók   edzésével   kapcsolatosan,   de  gyógyító célzattal   is.   Itt   testgyakorlatokkal,   fürdőkkel,   masszázzsal   gyógyították   a krónikus betegeket. Hippokratesz, Aszklépiosz, majd Galenus pontos adatokat írt már le a masszázs hatásairól.
Az európai múltban az antik hellén világban teljesedett ki a masszázs, ahol már nemcsak gyógyításra, frissítésre, hanem a sportolók felkészítésére is alkalmazták, és mindenféle porokat, keneteket használtak. Itt kiemelhető Herodikosz (ie. 482-347) neve, aki híres tornász és orvos volt, és akit az orvosi masszázs megteremtőjeként is tisztelhetünk. A görögök módszereit a rómaiak is átvették, a testedző masszázsokra a fürdőkben került sor. Később reumás betegeknél is alkalmazták, majd új módszerként a torna és a masszázs együttes használatát kísérletezték ki.
Hippokratész (ie. 460-377) az ókor legnagyobb orvosa, Herodikosz-tól tanulta a masszázs módszereit, és az Officina Medici c. munkájában ír a masszázs élettani hatásairól.
Hippokratész maga is alkalmazta a masszázst és szerinte minden orvosnak értenie kell hozzá. Azt tapasztalta, hogy eredményes a kezelés, izomrándulások és helyre igazított ficamok esetén. Krónikus betegeknek mozgást, gyógyfürdőt és masszázst javasolt. Ekkor még a mozgás, messze megelőzte fontosságban az egyéb kezeléseket.
A masszázs mozgásképessé tesz egy már megmerevedett izületet, tónust ad a szöveteknek, felpuhítja őket, megerősíti a gyenge izületet, a merevet pedig mozgékonnyá, hajlékonnyá varázsolja.
Hippokratész műveiben számos olyan leírásra bukkanhatunk, melyek egyértelműen bizonyítják, hogy igen fontosnak tartotta betegei lelki alkatának és állapotának megismerését.
Hippokratész:
- A gyógyításnál mindig a beteg személyiségéhez, alkatához és szokásaihoz kell igazodni.
- Az orvostudománynak becsülettel el kell ismernie, ha valami meghaladja az erőit.
- Talán az a legjellemzőbb a jó orvosra, hogy nemcsak arra képes, hogy megtalálja és alkalmazza a legmegfelelőbb gyógymódot, hanem arra is, hogy bátorságot öntsön a betegbe, és tartsa benne a lelket a gyógyítás egész ideje alatt.
- Az orvoslásnak két feladata van: Enyhíteni a szenvedést és nem ártani a betegnek.
E szavakat több mint két évezreddel ezelőtt írta le Hippokratész, az ókor legnagyobb görög orvosa.

Elérhetőség:
Tel: 06/30 209-6000
E-mail:
zayzon_nandor@freemail.hu