Életmód
Aki hozzád fordul,
mind jobb és boldogabb
emberként távozzék tőled...
 


A természetes életmód!

A keresztény emberek számára mindezeken felül a március az egyházi év legnagyobb ünnepére, a Húsvétra való felkészülés hónapja. A hivő léleknek lelki elmélyülést és megtisztulást jelentő időszak.
A régi római naptárban az év első hónapja volt, s mint ilyen, az újrakezdés, az újjászületés jelképe. Bár az új naptár megfosztotta az elsőségtől, az emberekben mindmáig az új élet, a tavasz kezdetének hónapjaként él, amihez szorosan kapcsolódik az ifjúság, a szabadság fogalma is.


Nemcsak a vallási hiedelmek, de a józan ész is azt diktálja, hogy tartsunk mi is tavaszi tisztító kúrát, takarítsuk ki az elszennyezett szervezetet, lelket! Erre szolgál a böjt. Térjünk vissza mi is ezekhez a régi jó szokásokhoz; utána pedig végleg térjünk át egy természethez közelibb életmódra, egy egészségesebb táplálkozási formára, így elkerülhető a tavaszi fáradtság, s a meghűléses megbetegedések, hiszen megerősödik szervezetünk természetes védekezőképessége, immunrendszere.
A természetben a tavasz nem csak a növények újjászüle­tésének az ideje. Az új tavasz elérkezésével a hónapok újra sorolódnak úgy, ahogy az évek is követik egymást. Ez az újjászületés azonban csak akkor történik meg, ha arra testileg és lelkileg felkészülünk. Fel kell ismernünk a természeti törvényeket és követnünk kell azokat!

A kora tavaszi időszak a gyermekláncfüvet, a csalánt, a tyúkhúrt, a spárgát, a vízizsázsát, a zöldhagymát, a hónapos retket, a sóskát adja.

Olajos magvak, diófélék
A héjastermésűek magbele táplálkozástudományi szempontból - jóllehet botanikai besorolásuk nem egyforma - sok hasonlóságot mutat. Tartalmazzák mindazokat az építőelemeket, amelyek egy új növény létrejöttéhez, kifejlődéséhez szükségesek. A tápanyagok koncentrált tárházai. Fehérjében, esszenciális zsírsavakban, vitaminokban és ásványi anyagokban igen gazdagok. Kiemelkedően magas a fehérje-, zsírsav-, kálcium-, foszfor-, kálium-, vas-, magnézium-, A- és E-, továb­bá B-vitamin-, lecitin- és rosttartalmuk. Az olajos magvak fe­hérjéje magas biológiai értékű, zsírsavaik pedig telítetlenek.

Fűszerek
Mit is tekint fűszerezésnek általában a magyar? Sajnos csak azt, hogy valaki sót, borsot és ecetet tesz az ételbe.
Mit jelent a fűszer az élelmezéstudományban? Minden olyan anyagot, ami az ételnek kellemes ízt, szagot, színt, zamatot vagy küllemet ad. Eszerint tágabb értelemben valóban fűszer a só, az ecet, a sütőpor, a zselatin is, és még sorolhatnánk. Szűkebb értelemben azonban csak a fűszernövények, konyhafüvek bizonyos részeit - melyeknek általában az őrleményeit szoktuk használni - hívjuk fűszernek:

  • magvak, termésrészek (ánizs, kömény, paprika)
  • bimbók, virágok, virágrészek (kapribogyó, szegfűszeg, sáfrány)
  • levelek, leveles hajtások (kapor, majoránna, lestyán)
  • fűszeres törzsek, tőkék (gyömbér, hagyma)
  • gyökerek (angyalgyökér, paszternák)
  • kérgek (fahéj)

A fűszerekre táplálkozásunkban nagy szükség van, mivel étvágyjavító
és emésztést elősegítő hatásukon kívül gyógyhatásuk is van.


Elérhetőség:
Tel: 06/30 209-6000